Két év után ismét beszélt egymással Scholz és Putyin
A német kancellár elítélte az orosz agressziót és a tárgyalások megindítását sürgette.
A német kancellár elítélte az orosz agressziót és a tárgyalások megindítását sürgette.
A szociáldemokraták közt vannak, akik Boris Pistorius védelmi minisztert látnák szívesen kancellárjelöltként, ő azonban azt mondta: a pártnak már van jelöltje, és az Olaf Scholz.
A magyarországi lehallgatási botrányról ír a Süddeutsche Zeitung. A Frankfurter Allgemeine Zeitung az izraeli szurkolókat ért amszterdami atrocitásokról, illetve a Maccabi Tel Aviv–Besiktas-mérkőzés debreceni visszavágójáról ír. A Project Syndicate, a Wall Street Journal, a Financial Times és a Bloomberg az amerikai elnökválasztás utáni helyzetet elemzi. Utóbbi a német kormányválság kérdését is tárgyalja. Nemzetközi cikkválogatásunk.
A nagyobb német pártok megállapodtak: a bizalmi szavazás december 16-án, az előrehozott választások február 23-án lehet.
Olaf Scholz kirúgta a pénzügyminiszterét, ezzel összeomlott a német kormánykoalíció. Január közepén a kancellár bizalmi szavazást kér önmagával szemben, utána valószínűleg előrehozott választások lesznek. Kik ezek az emberek? Mi lesz addig? Kormányra kerülhet a szélsőjobb? Kinek drukkol Orbán Viktor? Válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.
Olaf Scholz menesztette a pénzügyminisztert, mire három másik miniszter is távozott a kabinetből. A kancellár januárra bizalmi szavazást kér.
Olaf Scholz kancellár menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, aki az egyik kisebbik koalíciós párt, a liberális FDP (Szabad Demokrata Párt) vezetője.
Pénteken kiszivárgott egy dokumentum, amelyben a liberálisok vezetője olyan intézkedésekre tesz javaslatot, amiket a koalíciós partnerei egészen biztosan nem tudnak támogatni.
A kancellár a Mercedes-Benz üzemének átadóján is ellenezte a kínai elektromos autókra kivetett európai vám tervét.
Recep Tayyip Erdogan török elnök üdvözölte szombaton „drága barátja”, Olaf Scholz német kancellár „együttműködési erőfeszítéseit”, annak ellenére, hogy a két politikus között tartós nézeteltérés van Izrael gázai háborúja ügyében.
Az idei év legjobb európai bankára, Andrea Orcel vezette olasz UniCredit felvásárolná a német Commerzbankot, ám az EU bankuniójának tervét szóban támogató Berlin ellenségesen tekint az ajánlatra.
Kérdéses, hogy az amerikai elnök nélkül is megtartják-e a találkozót, amelyen Volodimir Zelenszkij azért lobbizna, hogy a kapott fegyverekkel nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre Oroszországon belül.
A német a miniszterelnök már nem számít vezető erőnek az Unióban, írja a német lap szerzője.
Olaf Scholz kormánya eladott egy állami részt Commerzbankból az olasz UniCreditnek, de már ellenséges felvásárlásról beszél. Az UniCredit valóban nyomul, közben már 21 százalékra növelte részesedését a német riválisban. Az ellenzék és a szakszervezetek verik a vészharangot, ez nem ígér sok jót Scholznak a jövő évi parlamenti választások előtt. Ha a két szóban forgó bank egyesül, akkor ez lenne az első jelentős határokon átnyúló bankfúzió Európában a 2008-2009-es válság óta.
A német kancellár szerint jó okuk van arra, hogy ne lazítsanak a korlátozásokon.
Az Orbán-kormány évek óta semmibe veszi az európai jogot a menedékeljárások ügyében, de lehet, hogy céljait most Németország is átveszi, mármint hogy több ellenőrzéssel szorítsa vissza a migrációt – írja Brüsszelből Bernd Riegert, a DW újságírója.
Scholz az interjúban védelmébe vette kormánya eddigi teljesítményét, annak ellenére, hogy a három koalíciós párt gyengén szerepel a jövő évi választások előtti közvélemény-kutatásokban, és két keleti tartományban nemrégiben eddig példátlan mértékű vereséget szenvedtek.
Olaf Scholz német kancellár nem válaszolt arra, hogy az ukrán hadsereg német fegyvereket is bevethet-e a kurszki offenzíva során.
Emmanuel Macron, Keir Starmer és Olaf Scholz előbb megdicsérték Katart, Egyiptomot és az Egyesült Államokat a tűzszünetért folytatott fáradhatatlan munkájukért, majd közölték, hogy Iránt és a szövetségeseit tekintik felelősnek, ha ez a folyamat ismét zátonyra futna.
A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.